Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhatóak aszályos évek, melyeknek jelentős gazdasági (pl. termésmennyiség csökkenés a mezőgazdaságban), társadalmi (pl. a városokban tapasztalt hőhullámok egészségre gyakorolt hatása) és ökológiai következményei (pl. felszíni vizek kiterjedésének csökkenése) vannak. A hatásokra való felkészüléshez elengedhetetlen a földmegfigyelő rendszerek fejlesztése. Az alábbi tanulmány műholdfelvételek alapján igyekszik megbecsülni azt, hogy 2000 és 2014 között milyen mértékű hatást fejtettek ki az aszályos évek a fás vegetációra a Duna-Tisza közén. Ingyenesen elérhető, közepes felbontású MODIS műholdképek adatai alapján számított mérőszámokat, indexeket tesztel a cikk, hogy kimutassa, melyik alkalmas leginkább az aszály hatásainak megfigyeléséhez. A tanulmányban használt adatbázis és módszertan jó eredményekkel szolgálhat egy automatikus, közel valós idejű monitoring rendszer kidolgozásához.
A vegetáció víz- és klorofill-mennyiségét mérő aszály index (NDDI) éves átlagértékei Duna-Tisza közi erdőfoltokra. A pirossal színezett területek az aszály tüneteit mutató, míg a zöld színnel jelzettek a nem aszályos foltokat mutatják. A klímaparaméterek alapján megadható aszályos éveket sárga háttérrel emeltük ki.
