2018 – nyári hőhullámok és aszály Európa északi részén

2018. augusztus 01. 10:18 - WATERatRISK

2018 egy érdekes évnek bizonyult az aszály szempontjából Európában. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor tapasztalhattuk, hogy Közép- és Dél-Európa jelentős területein erdőtüzek, hőhullámok miatt a táj és az ember is jelentős kihívásokkal nézett szembe. Ezen a nyáron Európa északi részén is tapasztalnak extrém körülményeket. Az 1.ábra szemlélteti az elmúlt 4 év július második felében tapasztalt állapotokat a JRC European Drought Observatory kombinált aszályindex (CDI, bal oldalt) és talajnedvesség anomália (jobb oldalt) adatai alapján. A piros szín a negatív, míg a zöld szín a pozitív anomáliákat mutatja.

jrc_europe_drought_small.jpg

1. ábra. A JRC European Drought Observatory interaktív térképes felületéből exportált aszályindex (CDI, bal oldalt) és talajnedvesség anomália (jobb oldalt) adatok 2015-2018 között, július végén

A jelentős aszály és vízhiány számos helyen erdőtüzek kialakulásához járul hozzá. Svédországban például számos helyen ég az erdő jelenleg is (2. és 3. ábra). Tekintse meg a JRC interaktív térképén az európai erdőtüzek előfordulását:

http://effis.jrc.ec.europa.eu/static/effis_current_situation/public/index.html

wildfires_europe.jpg

2. ábra. Erdőtüzek előfordulása műholdkép adatok alapján az elmúlt 30 napban (JRC)

sweden-fire-satellite-map-aeriel-pictures-of-sweden-wildfires-raging-from-norway-to-sweden-1431243.jpg

3. ábra: Svédországi erdőtüzek légifotókon (forrás: EXPRESS/GETTY)

Szólj hozzá!

Drónok segítik a belvizek azonosítását

2018. július 12. 12:36 - WATERatRISK

Az idei belvizes tavaszon jelentős vízborításokat tapasztalhattunk a Dél-Alföldön. Éppen ezért a légifelvételezések sorát újbóli mérési kampánnyal folytattuk (a légifelvételezés modern technikáit az előző bejegyzésben bemutattuk).

Belvízi elöntések pilóta nélküli légijárművel való felvételezésére a Torontáli térségben összesen 14 alkalommal került sor 2018. április 7. és május 9. között. Az ATIVIZIG felmérésének célja a belvízfoltok elhelyezkedésének beazonosítása, ami a műholdas (radar felvételen alapuló) belvíztérképezés módszerének validálását szolgálja. A különböző időpontokban, de azonos helyen készült ortofotók alkalmasak az elöntés kiterjedésének rövidtávon bekövetkező változásainak nyomon követésére (belvíz dinamika), melyre korábban nem nagyon volt példa.

A mérési kampány során felvett anyagokból összeállított rövid videót tekinthetik meg alább, mely a drón „szemével” látott foltokat igyekszik szemléltetni.

 

Szólj hozzá!

Tavasszal a vízborítások nyomában

2018. július 03. 19:44 - WATERatRISK

A belvízelöntések térképezésére a hagyományos felszíni felmérések mellett légi- és űr-távérzékeléses megoldásokat is alkalmazhatunk. Előbbivel kisebb térszínek részletes felmérése lehetséges, míg műhold felvételekkel egyszerre nagyobb területekről gyűjthetünk adatokat.

A projekt keretében mindkét eljárást felhasználtuk. A műhold felvételek alkalmazási lehetőségeivel korábbi bejegyzésünkben ismerkedhetnek meg. Az alábbiakban a légi adatgyűjtés 1-1 példáját mutatjuk be.

Az első felvételezés 2018. március 28-án Szentestől ÉK-re, egy gyakran belvíz járta területen történt. A képeket 60 MP felbontású kézi kamerával készítettünk, melyet egy 4 üléses kisrepülőgép padlólemezéhez rögzítettünk. Az előzetes repülési terv alapján több mint 500 egyedi felvétel készült, ezeket kellett összemozaikolni, hogy a közel 20 km2-es teljes területet egyben lehessen vizsgálni, 10 cm felbontással. A felvételek az emberi szem számára is látható színekben ábrázolják a felszínt, így azon a belvízfoltok legtöbb esetben jól elkülönülnek környezetüktől. Az ábrán a felmért terület kb. 7 km2-es kivágata látható.

0703blog_1_kisebb.jpg

Belvíz foltok Szentes környezetében, valamint a felvételezéshez használt kézi kamera és kisrepülőgép

A második felvételezés 2018. március 9-én Szegedtől K-re történt, ahol csak egy kb. 15 ha-os terület került lefedésre, az előzőnél azonban nagyobb, 3 cm-es térbeli felbontással. A képek ezúttal egy DJI Phantom 4 drónnal készültek. Az ábrán már nemcsak a valós színes mozaik, de az abból levezetett belvízfoltok térképe (jobbra) is látszik. A legnagyobb vízborítás szépen kirajzolja az egykori folyómeder futását.

0703_2kisebb.jpg

Belvíz foltok Szeged környezetében, valamint a felvételezéshez használt drón

 A két felvételezés eredményeiből jól látható, hogy míg előbbi esetben egyetlen repüléssel nagyobb területről lehetett adatot gyűjteni, addig a drónos megoldás kisebb kiterjedésben, de nagyobb részletességű eredményt szolgáltatott. Mindkét adat jól felhasználható a műholdfelvételekből levezetett elöntések megbízhatóságának ellenőrzésére, melyről egy későbbi bejegyzésben részletesebben is írunk majd.

Szólj hozzá!

Duna-Tisza közi erdők aszály monitoringja távérzékelt adatok segítségével

2018. június 13. 10:32 - WATERatRISK

Gulácsi A., Kovács F.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhatóak aszályos évek, melyeknek jelentős gazdasági (pl. termésmennyiség csökkenés a mezőgazdaságban), társadalmi (pl. a városokban tapasztalt hőhullámok egészségre gyakorolt hatása) és ökológiai következményei (pl. felszíni vizek kiterjedésének csökkenése) vannak. A hatásokra való felkészüléshez elengedhetetlen a földmegfigyelő rendszerek fejlesztése. Az alábbi tanulmány műholdfelvételek alapján igyekszik megbecsülni azt, hogy 2000 és 2014 között milyen mértékű hatást fejtettek ki az aszályos évek a fás vegetációra a Duna-Tisza közén. Ingyenesen elérhető, közepes felbontású MODIS műholdképek adatai alapján számított mérőszámokat, indexeket tesztel a cikk, hogy kimutassa, melyik alkalmas leginkább az aszály hatásainak megfigyeléséhez. A tanulmányban használt adatbázis és módszertan jó eredményekkel szolgálhat egy automatikus, közel valós idejű monitoring rendszer kidolgozásához.  

gulacsi_kovacs.jpg

A vegetáció víz- és klorofill-mennyiségét mérő aszály index (NDDI) éves átlagértékei Duna-Tisza közi erdőfoltokra. A pirossal színezett területek az aszály tüneteit mutató, míg a zöld színnel jelzettek a nem aszályos foltokat mutatják. A klímaparaméterek alapján megadható aszályos éveket sárga háttérrel emeltük ki.

A teljes cikk itt letölthető

Szólj hozzá!

Kezdeti lépések a belvíz-monitoring automatizálása felé

2018. június 04. 14:09 - WATERatRISK

van Leeuwen B, Tobak Z, Kovács F, Sipos Gy

 

A belvíz a vízelöntés olyan formáját jelenti, amikor néhány héttől akár több hónapig tartó időszakban nagy szárazföldi területeket borít víz. Ezek az elöntések jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági és beépített területeken és az infrastruktúrában is. Az elöntések folyamatos nyomon követése által megfigyelhetővé válik a jelenség kialakulása, valamint térbeli és időbeli fejlődése, mely lehetővé teszi a bekövetkezett károk mérséklését. Mivel a belvízi elöntések nagy területekre terjednek ki, folyamatos megfigyelésük jelentős kihívást jelent mind a belvízelöntés kezelését végző vízügyi ágazat, mind a tudomány szempontjából.

A távérzékelt adatok és módszerek a jelenség térképezésében nagy jelentőségűek lehetnek, mivel lehetővé tehetik az elöntések gyors és nagy területre kiterjedő megfigyelését. Az alábbi tanulmány a monitorozó rendszer kutatásának kezdeti fázisát és lehetőségeit mutatja be. A módszert úgy alakítottuk ki, hogy ingyenesen elérhető adatbázis segítségével a lehető legnagyobb időbeli és térbeli felbontással legyenek megjeleníthetőek az elöntések. A módszer az állandó felszíni vízkészleteket ábrázoló (tanuló) térkép segítségével automatikusan ismeri fel az elöntéseket. Ezáltal minimális emberi beavatkozás szükséges a belvízelöntés-térképek generálásához. A tanulmányban három párhuzamos munkafolyamatot szemléltetünk, melyek eredményeképpen létrejövő térképekből heti elöntés térképet generálunk. Jelenleg a módszer egy kb. 8000 km2-nyi területre hoz létre térképeket, de célunk később a módszer kiterjeszthetőségének bővítése a teljes Alföldre, valamint a jövőben bármilyen területre, amelyre létrehozzuk az állandó vízborítás alatt álló területekről készült tanulótérképet.

belviz_elontes.jpg

Az elöntéssel érintett területek nagysága (hektárban) és aránya (a területek %-ában) az Alsó-Tisza-vidéki Vízügy Igazgatóság területén

 A teljes cikk itt letölthető

Szólj hozzá!

A WATERatRISK projektről

2018. június 01. 16:07 - WATERatRISK

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek. Ezen veszélyek közül az aszály és a belvíz mind területi kiterjedését, mind agro-ökonómiai hatásait tekintve a legjelentősebb, valamint az a két hidrológiai veszély fenyegeti leginkább a határon átnyúló régió fenntartható fejlődését. Az eddigi kezdeményezések és fejlesztések jelentős előrehaladása ellenére a kockázatok becslése és mérséklése operatív szintre még nem jutott el. Mivel ezen veszélyek és kihívások regionális jellegűek és azonos mértéken érintik mind a Dél-Alföldet, mind a Vajdaságot, a problémák megoldása is szoros határon átnyúló együttműködést igényel.

A jelen projekt elsődleges célja innovatív és összehangolt monitoring megoldások fejlesztése, valamint operatív vízgazdálkodási tervek készítése, melyek előre mozdítják a korai figyelmeztető rendszerek kialakítását és az eredmények operatív szintre történő emelését. A kutatási és monitoring kutatás-fejlesztési feladatok koordinációját, valamint az eredmények széles körű kommunikációját a partnerekkel közösen megalapított Aszály és Belvíz Kutató és Monitoring Központ fogja össze. A projekt eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak a határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázat-megelőzési rendszerek fejlesztéséhez, a víztestek ökológiai és mennyiségi állapotának javulásához, valamint az aszály és belvíz elöntés kockázatának csökkentéséhez. Továbbá az eredmények támogatják a stratégiai ágazatok és az egész határon átnyúló régió fenntartható fejlődését és klímaváltozással szemben mutatott ellenálló képességét is.

A projekt megvalósításában a régió legfontosabb kutatóintézetei (Szegedi Tudományegyetem, Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar, Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kar) és vízgazdálkodási intézményei (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és „Vode Vojvodine“ Vízgazdálkodási Közvállalat) közösen vesznek részt. A közreműködő partnerek szakmai és menedzsment tapasztalata biztosítja a projekt tudományos, operatív és kommunikációs céljainak eredményes megvalósítását.

e-mailwateratrisk@gmail.com

web: www.geo.u-szeged.hu/wateratrisk

facebook oldal: www.facebook.com/wateratrisk

water_risk-photo_kicsi.jpg

Szólj hozzá!