Tesztrepülés az eBee X merevszárnyú drónnal

2019. január 30. 16:23 - WATERatRISK

2019. januárjában megérkezett és kipróbálásra került eszközparkunk új darabja, a SenseFly eBee X merevszárnyú drón, melyet a projektünkben a tájban előforduló szélsőséges vízháztartási eseményekhez kapcsolódó monitoring során fogunk alkalmazni. Az eszköz minden kiegészítőjével együtt mindössze 1,4 kg, 3 km távolságig kommunikál az irányító egységgel, és 40-110 km közötti sebességgel is képes repülni. Tartozékai egy RGB és egy multispektrális kamera, mely akár 3 cm-es felbontásban is képes a felszín megfigyelésére.

Az eszközről további részletes információ elérhető:  
https://www.sensefly.com/drone/ebee-x/

A drón összeszerelés után: 
dron.jpg

 

A repülés előkészítése:
field_testing.jpg

 

Az első repülés során sajnos a nagy szélsebesség korlátozta a hosszabb használatot, mindenesetre sikeresen útjára engedtük az eszközt.

Az indulás:

Az érkezés:

 

Szólj hozzá!

Karácsonyi hótakaró

2018. december 21. 09:13 - WATERatRISK

Az OMSZ éghajlati szakemberei 1951-2017 között több állomásra vizsgálták meg, hogy december 24-én szenteste, illetve a karácsony két napján, 25-én és 26-án volt e havazás, illetve ha volt hótakaró, akkor mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság az ünnep alatt. Szeged városban 1963-ban volt a legnagyobb hótakaró. Sajnos 2010 után a legtöbb évben a karácsony jellemzően hó nélkül telt.

1221_szegedho.jpg

Forrás: Országos Meteorológiai szolgálat (OMSZ).
Az országos értékelés, valamint 5 állomás adatairól további információ elérhető: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2377&hir=A_feher_karacsonyokrol

A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon és legyen csapadék, lehetőleg hó formájában. További információk elérhetőek az OMSZ honlapjáról (https://www.met.hu).

Hóval, vagy hó nélkül, de nagy szeretettel kíván mindenkinek kellemes ünnepeket a WATERatRISK projekt csapata!

Szólj hozzá!

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2018-as jelentése a klímaváltozásról

2018. december 18. 17:45 - WATERatRISK

2018 októberében jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb összegző értékelése a klímaváltozásról, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk. Sürgősen cselekednünk kell, hiszen ma már egy fokos globális felmelegedéssel nézünk szembe, és ha ilyen ütemben növekszik tovább a globális üvegházgáz-kibocsátás, a 1,5 fokos küszöböt 2030-2052 közötti időszakban túlléphetjük. A hőmérséklet-növekedés a klíma-kockázatok további fokozódását is eredményezi (pl. tovább gyorsuló biodiverzitás csökkenés, hőhullámok miatti egészségkárosodás, termésmennyiség csökkenés köszönhetően a csapadékeseményekben tapasztalt szélsőségeknek, gazdasági kár az épületekben). A fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető. A jelentés világossá teszi, hogy a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzuk a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.

1218_ipcc2018.jpg

Az IPCC jelentés borítója

A teljes jelentés elérhetősége (angol nyelven): https://www.ipcc.ch/sr15/

Összefoglaló a döntéshozóknak (angol nyelven): https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2018/07/sr15_headline_statements.pdf

Magyar nyelvű összefoglalók a jelentésről:

https://mtvsz.hu/az_evtized_legfontosabb_ensz_jelentese_az_eghajlatvaltozasrol

http://greenfo.hu/hirek/2018/10/08/milliok-egeszseget-es-eletet-veszelyezteti-a-klimavaltozas-a-legujabb-eghajlati-jelentes-szerint

Szólj hozzá!

2018 – nyári hőhullámok és aszály Európa északi részén

2018. augusztus 01. 10:18 - WATERatRISK

2018 egy érdekes évnek bizonyult az aszály szempontjából Európában. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor tapasztalhattuk, hogy Közép- és Dél-Európa jelentős területein erdőtüzek, hőhullámok miatt a táj és az ember is jelentős kihívásokkal nézett szembe. Ezen a nyáron Európa északi részén is tapasztalnak extrém körülményeket. Az 1.ábra szemlélteti az elmúlt 4 év július második felében tapasztalt állapotokat a JRC European Drought Observatory kombinált aszályindex (CDI, bal oldalt) és talajnedvesség anomália (jobb oldalt) adatai alapján. A piros szín a negatív, míg a zöld szín a pozitív anomáliákat mutatja.

jrc_europe_drought_small.jpg

1. ábra. A JRC European Drought Observatory interaktív térképes felületéből exportált aszályindex (CDI, bal oldalt) és talajnedvesség anomália (jobb oldalt) adatok 2015-2018 között, július végén

A jelentős aszály és vízhiány számos helyen erdőtüzek kialakulásához járul hozzá. Svédországban például számos helyen ég az erdő jelenleg is (2. és 3. ábra). Tekintse meg a JRC interaktív térképén az európai erdőtüzek előfordulását:

http://effis.jrc.ec.europa.eu/static/effis_current_situation/public/index.html

wildfires_europe.jpg

2. ábra. Erdőtüzek előfordulása műholdkép adatok alapján az elmúlt 30 napban (JRC)

sweden-fire-satellite-map-aeriel-pictures-of-sweden-wildfires-raging-from-norway-to-sweden-1431243.jpg

3. ábra: Svédországi erdőtüzek légifotókon (forrás: EXPRESS/GETTY)

Szólj hozzá!

Drónok segítik a belvizek azonosítását

2018. július 12. 12:36 - WATERatRISK

Az idei belvizes tavaszon jelentős vízborításokat tapasztalhattunk a Dél-Alföldön. Éppen ezért a légifelvételezések sorát újbóli mérési kampánnyal folytattuk (a légifelvételezés modern technikáit az előző bejegyzésben bemutattuk).

Belvízi elöntések pilóta nélküli légijárművel való felvételezésére a Torontáli térségben összesen 14 alkalommal került sor 2018. április 7. és május 9. között. Az ATIVIZIG felmérésének célja a belvízfoltok elhelyezkedésének beazonosítása, ami a műholdas (radar felvételen alapuló) belvíztérképezés módszerének validálását szolgálja. A különböző időpontokban, de azonos helyen készült ortofotók alkalmasak az elöntés kiterjedésének rövidtávon bekövetkező változásainak nyomon követésére (belvíz dinamika), melyre korábban nem nagyon volt példa.

A mérési kampány során felvett anyagokból összeállított rövid videót tekinthetik meg alább, mely a drón „szemével” látott foltokat igyekszik szemléltetni.

 

Szólj hozzá!

Tavasszal a vízborítások nyomában

2018. július 03. 19:44 - WATERatRISK

A belvízelöntések térképezésére a hagyományos felszíni felmérések mellett légi- és űr-távérzékeléses megoldásokat is alkalmazhatunk. Előbbivel kisebb térszínek részletes felmérése lehetséges, míg műhold felvételekkel egyszerre nagyobb területekről gyűjthetünk adatokat.

A projekt keretében mindkét eljárást felhasználtuk. A műhold felvételek alkalmazási lehetőségeivel korábbi bejegyzésünkben ismerkedhetnek meg. Az alábbiakban a légi adatgyűjtés 1-1 példáját mutatjuk be.

Az első felvételezés 2018. március 28-án Szentestől ÉK-re, egy gyakran belvíz járta területen történt. A képeket 60 MP felbontású kézi kamerával készítettünk, melyet egy 4 üléses kisrepülőgép padlólemezéhez rögzítettünk. Az előzetes repülési terv alapján több mint 500 egyedi felvétel készült, ezeket kellett összemozaikolni, hogy a közel 20 km2-es teljes területet egyben lehessen vizsgálni, 10 cm felbontással. A felvételek az emberi szem számára is látható színekben ábrázolják a felszínt, így azon a belvízfoltok legtöbb esetben jól elkülönülnek környezetüktől. Az ábrán a felmért terület kb. 7 km2-es kivágata látható.

0703blog_1_kisebb.jpg

Belvíz foltok Szentes környezetében, valamint a felvételezéshez használt kézi kamera és kisrepülőgép

A második felvételezés 2018. március 9-én Szegedtől K-re történt, ahol csak egy kb. 15 ha-os terület került lefedésre, az előzőnél azonban nagyobb, 3 cm-es térbeli felbontással. A képek ezúttal egy DJI Phantom 4 drónnal készültek. Az ábrán már nemcsak a valós színes mozaik, de az abból levezetett belvízfoltok térképe (jobbra) is látszik. A legnagyobb vízborítás szépen kirajzolja az egykori folyómeder futását.

0703_2kisebb.jpg

Belvíz foltok Szeged környezetében, valamint a felvételezéshez használt drón

 A két felvételezés eredményeiből jól látható, hogy míg előbbi esetben egyetlen repüléssel nagyobb területről lehetett adatot gyűjteni, addig a drónos megoldás kisebb kiterjedésben, de nagyobb részletességű eredményt szolgáltatott. Mindkét adat jól felhasználható a műholdfelvételekből levezetett elöntések megbízhatóságának ellenőrzésére, melyről egy későbbi bejegyzésben részletesebben is írunk majd.

Szólj hozzá!

Duna-Tisza közi erdők aszály monitoringja távérzékelt adatok segítségével

2018. június 13. 10:32 - WATERatRISK

Gulácsi A., Kovács F.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhatóak aszályos évek, melyeknek jelentős gazdasági (pl. termésmennyiség csökkenés a mezőgazdaságban), társadalmi (pl. a városokban tapasztalt hőhullámok egészségre gyakorolt hatása) és ökológiai következményei (pl. felszíni vizek kiterjedésének csökkenése) vannak. A hatásokra való felkészüléshez elengedhetetlen a földmegfigyelő rendszerek fejlesztése. Az alábbi tanulmány műholdfelvételek alapján igyekszik megbecsülni azt, hogy 2000 és 2014 között milyen mértékű hatást fejtettek ki az aszályos évek a fás vegetációra a Duna-Tisza közén. Ingyenesen elérhető, közepes felbontású MODIS műholdképek adatai alapján számított mérőszámokat, indexeket tesztel a cikk, hogy kimutassa, melyik alkalmas leginkább az aszály hatásainak megfigyeléséhez. A tanulmányban használt adatbázis és módszertan jó eredményekkel szolgálhat egy automatikus, közel valós idejű monitoring rendszer kidolgozásához.  

gulacsi_kovacs.jpg

A vegetáció víz- és klorofill-mennyiségét mérő aszály index (NDDI) éves átlagértékei Duna-Tisza közi erdőfoltokra. A pirossal színezett területek az aszály tüneteit mutató, míg a zöld színnel jelzettek a nem aszályos foltokat mutatják. A klímaparaméterek alapján megadható aszályos éveket sárga háttérrel emeltük ki.

A teljes cikk itt letölthető

Szólj hozzá!

Kezdeti lépések a belvíz-monitoring automatizálása felé

2018. június 04. 14:09 - WATERatRISK

van Leeuwen B, Tobak Z, Kovács F, Sipos Gy

 

A belvíz a vízelöntés olyan formáját jelenti, amikor néhány héttől akár több hónapig tartó időszakban nagy szárazföldi területeket borít víz. Ezek az elöntések jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági és beépített területeken és az infrastruktúrában is. Az elöntések folyamatos nyomon követése által megfigyelhetővé válik a jelenség kialakulása, valamint térbeli és időbeli fejlődése, mely lehetővé teszi a bekövetkezett károk mérséklését. Mivel a belvízi elöntések nagy területekre terjednek ki, folyamatos megfigyelésük jelentős kihívást jelent mind a belvízelöntés kezelését végző vízügyi ágazat, mind a tudomány szempontjából.

A távérzékelt adatok és módszerek a jelenség térképezésében nagy jelentőségűek lehetnek, mivel lehetővé tehetik az elöntések gyors és nagy területre kiterjedő megfigyelését. Az alábbi tanulmány a monitorozó rendszer kutatásának kezdeti fázisát és lehetőségeit mutatja be. A módszert úgy alakítottuk ki, hogy ingyenesen elérhető adatbázis segítségével a lehető legnagyobb időbeli és térbeli felbontással legyenek megjeleníthetőek az elöntések. A módszer az állandó felszíni vízkészleteket ábrázoló (tanuló) térkép segítségével automatikusan ismeri fel az elöntéseket. Ezáltal minimális emberi beavatkozás szükséges a belvízelöntés-térképek generálásához. A tanulmányban három párhuzamos munkafolyamatot szemléltetünk, melyek eredményeképpen létrejövő térképekből heti elöntés térképet generálunk. Jelenleg a módszer egy kb. 8000 km2-nyi területre hoz létre térképeket, de célunk később a módszer kiterjeszthetőségének bővítése a teljes Alföldre, valamint a jövőben bármilyen területre, amelyre létrehozzuk az állandó vízborítás alatt álló területekről készült tanulótérképet.

belviz_elontes.jpg

Az elöntéssel érintett területek nagysága (hektárban) és aránya (a területek %-ában) az Alsó-Tisza-vidéki Vízügy Igazgatóság területén

 A teljes cikk itt letölthető

Szólj hozzá!

A WATERatRISK projektről

2018. június 01. 16:07 - WATERatRISK

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek. Ezen veszélyek közül az aszály és a belvíz mind területi kiterjedését, mind agro-ökonómiai hatásait tekintve a legjelentősebb, valamint az a két hidrológiai veszély fenyegeti leginkább a határon átnyúló régió fenntartható fejlődését. Az eddigi kezdeményezések és fejlesztések jelentős előrehaladása ellenére a kockázatok becslése és mérséklése operatív szintre még nem jutott el. Mivel ezen veszélyek és kihívások regionális jellegűek és azonos mértéken érintik mind a Dél-Alföldet, mind a Vajdaságot, a problémák megoldása is szoros határon átnyúló együttműködést igényel.

A jelen projekt elsődleges célja innovatív és összehangolt monitoring megoldások fejlesztése, valamint operatív vízgazdálkodási tervek készítése, melyek előre mozdítják a korai figyelmeztető rendszerek kialakítását és az eredmények operatív szintre történő emelését. A kutatási és monitoring kutatás-fejlesztési feladatok koordinációját, valamint az eredmények széles körű kommunikációját a partnerekkel közösen megalapított Aszály és Belvíz Kutató és Monitoring Központ fogja össze. A projekt eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak a határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázat-megelőzési rendszerek fejlesztéséhez, a víztestek ökológiai és mennyiségi állapotának javulásához, valamint az aszály és belvíz elöntés kockázatának csökkentéséhez. Továbbá az eredmények támogatják a stratégiai ágazatok és az egész határon átnyúló régió fenntartható fejlődését és klímaváltozással szemben mutatott ellenálló képességét is.

A projekt megvalósításában a régió legfontosabb kutatóintézetei (Szegedi Tudományegyetem, Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar, Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kar) és vízgazdálkodási intézményei (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és „Vode Vojvodine“ Vízgazdálkodási Közvállalat) közösen vesznek részt. A közreműködő partnerek szakmai és menedzsment tapasztalata biztosítja a projekt tudományos, operatív és kommunikációs céljainak eredményes megvalósítását.

e-mailwateratrisk@gmail.com

web: www.geo.u-szeged.hu/wateratrisk

facebook oldal: www.facebook.com/wateratrisk

water_risk-photo_kicsi.jpg

Szólj hozzá!