Magyarországon az utóbbi évtizedekben egyre gyakrabban tapasztalhatóak aszályos évek, melyeknek jelentős gazdasági (pl. termésmennyiség csökkenés a mezőgazdaságban), társadalmi (pl. a városokban tapasztalt hőhullámok egészségre gyakorolt hatása) és ökológiai következményei (pl. felszíni vizek kiterjedésének csökkenése) vannak. A hatásokra való felkészüléshez elengedhetetlen a földmegfigyelő rendszerek fejlesztése. Az alábbi tanulmány műholdfelvételek alapján igyekszik megbecsülni azt, hogy 2000 és 2014 között milyen mértékű hatást fejtettek ki az aszályos évek a fás vegetációra a Duna-Tisza közén. Ingyenesen elérhető, közepes felbontású MODIS műholdképek adatai alapján számított mérőszámokat, indexeket tesztel a cikk, hogy kimutassa, melyik alkalmas leginkább az aszály hatásainak megfigyeléséhez. A tanulmányban használt adatbázis és módszertan jó eredményekkel szolgálhat egy automatikus, közel valós idejű monitoring rendszer kidolgozásához.  

A vegetáció víz- és klorofill-mennyiségét mérő aszály index (NDDI) éves átlagértékei Duna-Tisza közi erdőfoltokra. A pirossal színezett területek az aszály tüneteit mutató, míg a zöld színnel jelzettek a nem aszályos foltokat mutatják. A klímaparaméterek alapján megadható aszályos éveket sárga háttérrel emeltük ki.

A teljes cikk itt letölthető

A belvíz a vízelöntés olyan formáját jelenti, amikor néhány héttől akár több hónapig tartó időszakban nagy szárazföldi területeket borít víz. Ezek az elöntések jelentős károkat okozhatnak a mezőgazdasági és beépített területeken és az infrastruktúrában is. Az elöntések folyamatos nyomon követése által megfigyelhetővé válik a jelenség kialakulása, valamint térbeli és időbeli fejlődése, mely lehetővé teszi a bekövetkezett károk mérséklését. Mivel a belvízi elöntések nagy területekre terjednek ki, folyamatos megfigyelésük jelentős kihívást jelent mind a belvízelöntés kezelését végző vízügyi ágazat, mind a tudomány szempontjából.

A távérzékelt adatok és módszerek a jelenség térképezésében nagy jelentőségűek lehetnek, mivel lehetővé tehetik az elöntések gyors és nagy területre kiterjedő megfigyelését. Az alábbi tanulmány a monitorozó rendszer kutatásának kezdeti fázisát és lehetőségeit mutatja be. A módszert úgy alakítottuk ki, hogy ingyenesen elérhető adatbázis segítségével a lehető legnagyobb időbeli és térbeli felbontással legyenek megjeleníthetőek az elöntések. A módszer az állandó felszíni vízkészleteket ábrázoló (tanuló) térkép segítségével automatikusan ismeri fel az elöntéseket. Ezáltal minimális emberi beavatkozás szükséges a belvízelöntés-térképek generálásához. A tanulmányban három párhuzamos munkafolyamatot szemléltetünk, melyek eredményeképpen létrejövő térképekből heti elöntés térképet generálunk. Jelenleg a módszer egy kb. 8000 km2-nyi területre hoz létre térképeket, de célunk később a módszer kiterjeszthetőségének bővítése a teljes Alföldre, valamint a jövőben bármilyen területre, amelyre létrehozzuk az állandó vízborítás alatt álló területekről készült tanulótérképet.

Az elöntéssel érintett területek nagysága (hektárban) és aránya (a területek %-ában) az Alsó-Tisza-vidéki Vízügy Igazgatóság területén

 A teljes cikk itt letölthető

A klímaváltozás következtében egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges időjárási helyzetek, melyek komoly hidrológiai veszélyt jelentenek. Ezen veszélyek közül az aszály és a belvíz mind területi kiterjedését, mind agro-ökonómiai hatásait tekintve a legjelentősebb, valamint az a két hidrológiai veszély fenyegeti leginkább a határon átnyúló régió fenntartható fejlődését. Az eddigi kezdeményezések és fejlesztések jelentős előrehaladása ellenére a kockázatok becslése és mérséklése operatív szintre még nem jutott el. Mivel ezen veszélyek és kihívások regionális jellegűek és azonos mértéken érintik mind a Dél-Alföldet, mind a Vajdaságot, a problémák megoldása is szoros határon átnyúló együttműködést igényel.

A jelen projekt elsődleges célja innovatív és összehangolt monitoring megoldások fejlesztése, valamint operatív vízgazdálkodási tervek készítése, melyek előre mozdítják a korai figyelmeztető rendszerek kialakítását és az eredmények operatív szintre történő emelését. A kutatási és monitoring kutatás-fejlesztési feladatok koordinációját, valamint az eredmények széles körű kommunikációját a partnerekkel közösen megalapított Aszály és Belvíz Kutató és Monitoring Központ fogja össze. A projekt eredményei jelentős mértékben hozzájárulnak a határon átnyúló vízgazdálkodási és kockázat-megelőzési rendszerek fejlesztéséhez, a víztestek ökológiai és mennyiségi állapotának javulásához, valamint az aszály és belvíz elöntés kockázatának csökkentéséhez. Továbbá az eredmények támogatják a stratégiai ágazatok és az egész határon átnyúló régió fenntartható fejlődését és klímaváltozással szemben mutatott ellenálló képességét is.

A projekt megvalósításában a régió legfontosabb kutatóintézetei (Szegedi Tudományegyetem, Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Kar, Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kar) és vízgazdálkodási intézményei (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság és „Vode Vojvodine“ Vízgazdálkodási Közvállalat) közösen vesznek részt. A közreműködő partnerek szakmai és menedzsment tapasztalata biztosítja a projekt tudományos, operatív és kommunikációs céljainak eredményes megvalósítását.

e-mail: wateratrisk@gmail.com

web: www.geo.u-szeged.hu/wateratrisk

facebook oldal: www.facebook.com/wateratrisk