Tekintse meg a WATERatRISK projekt kereteiben készült magyar nyelvű rövid filmünket, melyben kollegáink beszámolnak a projekt céljairól és eredményeiről, valamint bemutatják a beszerzett eszközöket.
2019 –es év szélsőségei Magyarországon: az eddigi mérleg
Ha visszatekintünk az idei első félévre, elég szélsőséges kép tárul elénk. Az első negyedévben vízhiányos időszakkal néztek szembe a gazdák, hiszen az elmúlt év végi téli csapadékhiány miatt a talaj nem töltődött fel nedvességgel. Később az eső hiányában komoly aszály alakult ki, az őszi vetésű terményeknél komoly károk alakultak ki. A május meghozta a megváltást, hiszen megjött az aranyat érő eső. Május végére azonban a túl sok csapadék okozott problémát és számos esetben és régióban jégeső tizedelte a termést és az épített környezetben is károkat okozott. Június-július hőmérsékleti szélsőségei között a hideg és meleg rekordok is megdőltek. És most így nyár végén hogyan tovább? Ismét várjuk az esőt…
A szélsőségekről további információk elérhetőek például az alábbi linkeken:
Január, február: aszály, hiszen a talaj nem tudott télen sem feltöltődni nedvességgel
https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2487
Március: aszály
https://hvg.hu/gazdasag/20190329_Aszalypara_sok_millio_tonna_magyar_termeny_sorsa_pecsetelodik_meg
https://24.hu/tudomany/2019/03/30/idojaras-aszaly-kert-novenyek-viragok/
Április: súlyos aszály
https://444.hu/2019/04/05/aszaly-van-sulyos
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/aszaly-buza-gabona-raktarozas.683105.html
https://index.hu/gazdasag/2019/04/10/aszaly_kalaszos_buza/
Május: nagyobb mennyiségű csapadék és jégverések
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3264&m=2
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/aldas-utan-atokka-valt-a-majusi-eso-6983000/
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/aldas-utan-atokka-valt-a-majusi-eso-6983000/
Június: 1901 óta legmelegebb június, szélsőséges csapadékokkal; június 16 és 23 között 3 napon meg a napi csapadékrekord
https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=2599&hir=Rekord_meleg_junius_Magyarorszagon
https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=3304&m=2&hir=Ozonviz_zudult_Terpesre_(2019.06.23.)
Július: nagy mennyiségű csapadék, szélsőséges hőmérsékletek
https://piacesprofit.hu/klimablog/a-julius-mar-tuti-rekorder-esoben/
https://www.met.hu/omsz/OMSZ_hirek/index.php?id=3329&m=2&hir=Rekordhideg_(2019.07.10.)
Augusztus: ismét aszály
Vízhiány a feltalajban
Egy átlagos évben a vegetációs időszak kezdetén megfelelő talajnedvesség készlet áll a felszíntől a talajvízszintig rendelkezésre. Az idei tavasszal a megelőző száraz tél és ősz következményeképpen már eleve egy kedvezőtlen helyzetből indul a mezőgazdaság, melyet tovább fokoz a száraz és meleg február, melynek eredményeképpen a feltalaj kiszáradása meg is kezdődött.
A projektünk keretében beszerzett 4 talajnedvességmérő műszerünkkel bejártuk a mintaterületünk keleti és északi részét, hogy felmérjük a szántóföldi kultúrák alatt tapasztalható nedvesség-hiányt. Méréseink maximálisan alátámasztották a meteorológiai adatokból kiolvasható tényeket: a talaj felső 10 cm-ében jóval szántóföldi vízkapacitás alatt van a talajnedvesség, sőt a felső 5 cm-ben olyan mértékű a kiszáradás, hogy a szélerózió is meg tudott indulni. Amennyiben továbbra is folytatódik a csapadékszegény időszak, a tavaszi vetések mellett az őszi gabonák növekedése is veszélybe kerülhet.
Fieldscout terepi talajnedvesség mérő műszer:
Terepi talajnedvesség mérés:
Tesztrepülés az eBee X merevszárnyú drónnal
2019. januárjában megérkezett és kipróbálásra került eszközparkunk új darabja, a SenseFly eBee X merevszárnyú drón, melyet a projektünkben a tájban előforduló szélsőséges vízháztartási eseményekhez kapcsolódó monitoring során fogunk alkalmazni. Az eszköz minden kiegészítőjével együtt mindössze 1,4 kg, 3 km távolságig kommunikál az irányító egységgel, és 40-110 km közötti sebességgel is képes repülni. Tartozékai egy RGB és egy multispektrális kamera, mely akár 3 cm-es felbontásban is képes a felszín megfigyelésére.
Az eszközről további részletes információ elérhető:
https://www.sensefly.com/drone/ebee-x/
A drón összeszerelés után: 
A repülés előkészítése: 
Az első repülés során sajnos a nagy szélsebesség korlátozta a hosszabb használatot, mindenesetre sikeresen útjára engedtük az eszközt.
Az indulás:
Az érkezés:
Karácsonyi hótakaró
Az OMSZ éghajlati szakemberei 1951-2017 között több állomásra vizsgálták meg, hogy december 24-én szenteste, illetve a karácsony két napján, 25-én és 26-án volt e havazás, illetve ha volt hótakaró, akkor mekkora volt az észlelt legnagyobb hóvastagság az ünnep alatt. Szeged városban 1963-ban volt a legnagyobb hótakaró. Sajnos 2010 után a legtöbb évben a karácsony jellemzően hó nélkül telt.
Forrás: Országos Meteorológiai szolgálat (OMSZ).
Az országos értékelés, valamint 5 állomás adatairól további információ elérhető: https://www.met.hu/ismeret-tar/erdekessegek_tanulmanyok/index.php?id=2377&hir=A_feher_karacsonyokrol
A fehér karácsonyhoz legalább két feltételnek kell teljesülnie: legyen kellően hideg ezeken a napokon és legyen csapadék, lehetőleg hó formájában. További információk elérhetőek az OMSZ honlapjáról (https://www.met.hu).
Hóval, vagy hó nélkül, de nagy szeretettel kíván mindenkinek kellemes ünnepeket a WATERatRISK projekt csapata!
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2018-as jelentése a klímaváltozásról
2018 októberében jelent meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb összegző értékelése a klímaváltozásról, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunk érdeke, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius fokon belül tartsuk. Sürgősen cselekednünk kell, hiszen ma már egy fokos globális felmelegedéssel nézünk szembe, és ha ilyen ütemben növekszik tovább a globális üvegházgáz-kibocsátás, a 1,5 fokos küszöböt 2030-2052 közötti időszakban túlléphetjük. A hőmérséklet-növekedés a klíma-kockázatok további fokozódását is eredményezi (pl. tovább gyorsuló biodiverzitás csökkenés, hőhullámok miatti egészségkárosodás, termésmennyiség csökkenés köszönhetően a csapadékeseményekben tapasztalt szélsőségeknek, gazdasági kár az épületekben). A fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak zöme azonnali hatékony intézkedésekkel, átfogó gazdasági szerkezetváltással elkerülhető. A jelentés világossá teszi, hogy a halogatás sokkal többe kerül, mint ha ma meghozzuk a szükséges éghajlatvédelmi intézkedéseket.
Az IPCC jelentés borítója
A teljes jelentés elérhetősége (angol nyelven): https://www.ipcc.ch/sr15/
Összefoglaló a döntéshozóknak (angol nyelven): https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/sites/2/2018/07/sr15_headline_statements.pdf
Magyar nyelvű összefoglalók a jelentésről:
https://mtvsz.hu/az_evtized_legfontosabb_ensz_jelentese_az_eghajlatvaltozasrol
Belvíz madártávlatból
2018 – nyári hőhullámok és aszály Európa északi részén
2018 egy érdekes évnek bizonyult az aszály szempontjából Európában. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor tapasztalhattuk, hogy Közép- és Dél-Európa jelentős területein erdőtüzek, hőhullámok miatt a táj és az ember is jelentős kihívásokkal nézett szembe. Ezen a nyáron Európa északi részén is tapasztalnak extrém körülményeket. Az 1.ábra szemlélteti az elmúlt 4 év július második felében tapasztalt állapotokat a JRC European Drought Observatory kombinált aszályindex (CDI, bal oldalt) és talajnedvesség anomália (jobb oldalt) adatai alapján. A piros szín a negatív, míg a zöld szín a pozitív anomáliákat mutatja.
1. ábra. A JRC European Drought Observatory interaktív térképes felületéből exportált aszályindex (CDI, bal oldalt) és talajnedvesség anomália (jobb oldalt) adatok 2015-2018 között, július végén
A jelentős aszály és vízhiány számos helyen erdőtüzek kialakulásához járul hozzá. Svédországban például számos helyen ég az erdő jelenleg is (2. és 3. ábra). Tekintse meg a JRC interaktív térképén az európai erdőtüzek előfordulását:
http://effis.jrc.ec.europa.eu/static/effis_current_situation/public/index.html
2. ábra. Erdőtüzek előfordulása műholdkép adatok alapján az elmúlt 30 napban (JRC)
3. ábra: Svédországi erdőtüzek légifotókon (forrás: EXPRESS/GETTY)
Drónok segítik a belvizek azonosítását
Az idei belvizes tavaszon jelentős vízborításokat tapasztalhattunk a Dél-Alföldön. Éppen ezért a légifelvételezések sorát újbóli mérési kampánnyal folytattuk (a légifelvételezés modern technikáit az előző bejegyzésben bemutattuk).
Belvízi elöntések pilóta nélküli légijárművel való felvételezésére a Torontáli térségben összesen 14 alkalommal került sor 2018. április 7. és május 9. között. Az ATIVIZIG felmérésének célja a belvízfoltok elhelyezkedésének beazonosítása, ami a műholdas (radar felvételen alapuló) belvíztérképezés módszerének validálását szolgálja. A különböző időpontokban, de azonos helyen készült ortofotók alkalmasak az elöntés kiterjedésének rövidtávon bekövetkező változásainak nyomon követésére (belvíz dinamika), melyre korábban nem nagyon volt példa.
A mérési kampány során felvett anyagokból összeállított rövid videót tekinthetik meg alább, mely a drón „szemével” látott foltokat igyekszik szemléltetni.
Tavasszal a vízborítások nyomában
A belvízelöntések térképezésére a hagyományos felszíni felmérések mellett légi- és űr-távérzékeléses megoldásokat is alkalmazhatunk. Előbbivel kisebb térszínek részletes felmérése lehetséges, míg műhold felvételekkel egyszerre nagyobb területekről gyűjthetünk adatokat.
A projekt keretében mindkét eljárást felhasználtuk. A műhold felvételek alkalmazási lehetőségeivel korábbi bejegyzésünkben ismerkedhetnek meg. Az alábbiakban a légi adatgyűjtés 1-1 példáját mutatjuk be.
Az első felvételezés 2018. március 28-án Szentestől ÉK-re, egy gyakran belvíz járta területen történt. A képeket 60 MP felbontású kézi kamerával készítettünk, melyet egy 4 üléses kisrepülőgép padlólemezéhez rögzítettünk. Az előzetes repülési terv alapján több mint 500 egyedi felvétel készült, ezeket kellett összemozaikolni, hogy a közel 20 km2-es teljes területet egyben lehessen vizsgálni, 10 cm felbontással. A felvételek az emberi szem számára is látható színekben ábrázolják a felszínt, így azon a belvízfoltok legtöbb esetben jól elkülönülnek környezetüktől. Az ábrán a felmért terület kb. 7 km2-es kivágata látható.
Belvíz foltok Szentes környezetében, valamint a felvételezéshez használt kézi kamera és kisrepülőgép
A második felvételezés 2018. március 9-én Szegedtől K-re történt, ahol csak egy kb. 15 ha-os terület került lefedésre, az előzőnél azonban nagyobb, 3 cm-es térbeli felbontással. A képek ezúttal egy DJI Phantom 4 drónnal készültek. Az ábrán már nemcsak a valós színes mozaik, de az abból levezetett belvízfoltok térképe (jobbra) is látszik. A legnagyobb vízborítás szépen kirajzolja az egykori folyómeder futását.
Belvíz foltok Szeged környezetében, valamint a felvételezéshez használt drón
A két felvételezés eredményeiből jól látható, hogy míg előbbi esetben egyetlen repüléssel nagyobb területről lehetett adatot gyűjteni, addig a drónos megoldás kisebb kiterjedésben, de nagyobb részletességű eredményt szolgáltatott. Mindkét adat jól felhasználható a műholdfelvételekből levezetett elöntések megbízhatóságának ellenőrzésére, melyről egy későbbi bejegyzésben részletesebben is írunk majd.